Weisz Gábor- jazz szaxofon Komjáti Áron- gitár Hock Ernő-bőgő Sárvári Kovács Zsolt-dob
Zenei tanulmányait 6 évesen kezdte klasszikus gitáron. Az Egressy Béni jazz-konzervatórium elvégzése után 2007-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakára, ahol Babos Gyula és Horányi Sándor tanítványaként diplomázott 2011-ben.
Zenei általános iskolába járt, hét éves korától kisebb-nagyobb kihagyásokkal tíz évig tanult hegedülni. Középiskolásként kezdett el autodidakta módon gitározni, majd basszusgitározni. Ekkoriban főleg rock zenekarokban játszott, de emellett hegedűn folytatta népzene-tanulmányait is. 2000-ben Budapesten beiratkozott az újpesti Erkel Gyula Zeneiskolába nagybőgőzni, ahol Benkő Róbert növendéke lett. 2004-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának nagybőgő szakára.
Már a főiskolás évek alatt elindult mai napig tartó zenei barátsága Ágoston Bélával, akinek Zuboly nevű zenekarának mai napig bőgőse. Emellett tagja volt az Agostones és az Ágoston Kvartett zenekaroknak is.
Számos, a pályáját meghatározó zenésszel is erre az időszakra datálható az ismeretsége, többek között Tűzkő Csabával, Szabados Györggyel, valamint saját kortársaival: Kovács Lindával, Bede Péterrel, Weisz Gáborral és G. Szabó Hunorral. Utóbbi két zenésszel együtt alkotják a Dzsindzsa triót. Tanulmányait 2007-ben megszakította. Ebben az évben lett tagja a Grencsó István vezette Grencsó Kollektívának és ekkor állt össze az Ama zenekar is, ahol dobokon játszik.
Zenélt kortárstánc előadásokban - például Goda Gábor és Kovács Gerzson Péter darabjaiban - valamint a Bárka Színházban Mezei Kinga Fabula című, Pilinszky-versekből összeállított és Vasárnap nem temetünk című, Hrabal-szövegekre épülő színműveiben, ahol Mezei Szilárd és Márkos Albert voltak a társai. Ez utóbbi kapcsán dolgozott együtt először Dresch Mihállyal is, akivel alkalmanként jelenleg is fellép. A Zubollyal a Mi a szerelem? című Kárpáti-darabhoz írt számokat a Honvéd Színház számára, 2009-ben pedig a Nemzeti Színház Pokoli disznótor című előadásában közreműködött, ahol az általa inkább gyakorolt free-jazz helyett a klasszikus-kortárs vonalon is kipróbálhatta magát.
2007-ben Ávéd Jánossal és Varga Bendegúzzal megnyerte a Magyar Jazz Szövetség Jazz Combo versenyét, egy évre rá pedig a Siófokon megrendezett Nemzetközi Jazz Versenyen második helyezést értek el Ávéd Jánossal, Csongádi Gáborral és G. Szabó Hunorral.
Legújabb formációja 2008 májusában alakult meg Qualitons néven, amelyben basszusgitáron játszik. A '60-'70-es évek táncdalos-beates funk zenéját játszó együttesben többször közreműködött a korszak ismert pop énekese, Kovács Kati.
A formáció tagjai 2017-ben az akusztikus jazz felállást akarták gyakorolni, és olyan jól sikerült ez a közös munka, hogy megalakították a JAZZ PH-t.
Az 50-es 60-as évek jazz hangzását, hagyományát és dinamikáját követik, erre a kamaramuzsikára a letisztultság, szellősség jellemző.
A korszak tanulmányozásával és az akusztikus hangzással lehetővé teszik, hogy a hallgatóság átélhesse az akkori hangulatot.
Weisz Gábor - jazz szaxofon
Rózsa István - helikon
Badics Márk - dob
A hangzás origója a ritkán szólaltatott Helikon hangszer, mely leginkább a tuba testvérének tekinthető (főként a Balkánon használják, mint rezesbandák basszus hangszere).
A Trió zenéje a bugi, a sramli, a swing a hip-hop, folk és a free jazz izgalmas metszéspontján határozható meg. Repertoárjuk saját szerzeményekből, valamint igen szerteágazó stílusokból átmentett és felettébb egyedi stílusban és őszinte modorban megszólaltatott számokból áll. Jellemző rájuk a friss, szabad felfogású játékmód, és az, hogy nem tudhatjuk, mi fog történni a következő pillanatban. Hangszerelés tekintetében ez a zene néhol kimondottan könnyed, máskor meglehetősen elvont, mély, fajsúlyos hangvételű, olykor kísérletező, vagy kortárs elemeket idéző, és alkalomadtán a groteszkbe hajló humort sem nélkülözi.
Weisz Gábor - jazz szaxofon, fuvola
Weisz János - zongora
Sárdi Ádám - basszusgitár
Szegő Dávid - dob, ütőhangszerek
Bár a Weisz testvérpár gyerekkoruk óta játszik együtt kisebb-nagyobb formációkban, közös szerzői estet 2013 tavaszán adtak először a Magyar Rádió márványtermében. A zenekar létezése is innen datálódik. 2016-ban elkészült újabb anyaguk bemutatójára szintén a Márványteremben került sor, amit további koncertek követtek, így az együttes az Opus vendége is volt már.
A zenekar hangvételét a jazz, a klasszikuszene, és a népzene hármas egysége formálja, meglehetősen őszinte és egyedi hangzásvilág alapján. Jellemző rájuk a kompozíciók friss és szabad felfogású előadásmódja: nemritkán trió vagy duó felállásban folyik a játék. A hangszerelés is igen változatos, néhol kimondottan könnyed, máskor kísérletező vagy kortárs elemeket fedezhetünk fel benne.
Az együttes dalai mély zenei igényességgel születtek, és a nagy dinamikai különbségek még színesebbé teszik a hangzást, egyéni szólókkal társulva.
© Weisz Gábor – Minden jog fenntartva! | Adatvédelmi tájékoztató | Süti szabályzat
